Töltés

Cikkek

A védőgázok szerepe a hegesztésben

A védőgázokat egyfajta segédanyagokként tartjuk számon, amelyek a hegesztés során sok fontos feladatot látnak el. Megakadályozzák, hogy a forró munkafelület nitrogént vagy nedvességet vegyen fel, illetve az oxidálódási folyamatokat is meggátolják. Amennyiben megfelelő védőgázzal dolgozunk, az a plazmafelhőt is eltávolítja.

A gázkeverék valójában a hegesztési munkálatok egészére hatással van. Alapnak többnyire argont használunk, melyet szén-dioxiddal, héliummal, nitrogénnel, oxigénnel vagy hidrogénnel egészítünk ki. Ezek a hegesztés kohászati és hővel kapcsolatos folyamataira lesznek befolyással. A leggyakoribb gázkeverék kombinációk argonból és héliumból, argonból és hidrogénből, vagy argonból és oxigénből tevődnek össze. A hegesztéshez legoptimálisabb gázokat elsődlegesen a megmunkálandó anyag függvényében választjuk ki. Azért nagyon fontos a megfelelő összetételű védőgázzal dolgozni, hiszen a fentebb említettek mellett olyan létfontosságú tényezőkre is kihat, mint az ívszerkezet, a beolvadás mélysége és formája, vagy az anyagátmenet korrektsége. Összességében tehát a költséghatékonyság és a minőség tekintetében is hatalmas szereppel bír.

A hegesztés bizonyos esetekben történhet védőgáz alkalmazása nélkül is. Többek között a szilárdtest-lézerek használatakor beszélhetünk erről, melynek végeredményeképpen szintén esztétikus varrat jöhet létre. Ennek ellenére fennáll a veszélye annak, hogy a munkafolyamat közben az anyag oxigént, nedvességet vagy nitrogént vesz fel, így utólag repedések keletkezhetnek. Ilyen problémák leginkább a gyengén ötvözött és az ötvözetlen acéloknál léphetnek fel. Ez elridegedés vagy például a nitrogén korai elöregedésének formájában mutatkozhat meg. Ezek a hibák azonban nem rögtön, hanem évek eltelte után jelennek meg.

Az oldal tetejére!